keletpont tanösvény

Kiépített kerékpárút a Túr melletti gáton

Csak csepp a tengerben? – Van értelme egy egyszerű hétvégi kikapcsolódásnak?

Minden hétköznap ugyanaz a pörgés: munka, feladatok, kötelezettségek. Az életünk gyakran olyan, mint egy kifulladt motor, ami csak úgy pörög, de nem halad sehová. De mi történik a hétvége beköszöntével? Na akkor jön az igazi kihívás: hogyan kapcsoljuk ki az agyunkat és pihenjünk megfelelően ahhoz, hogy feltöltődve ugorhassunk majd újra neki a következő heti munkánknak?

Végre itt a tavasz, a természet megújulása igazi csodákat tartogat nekünk. De ezzel párhuzamosan a kempingben is elkezdődtek a szezont megelőző háttér munkálatok, egy kis karbantartás itt, csinosítgatás ott, mindig akad valami. De mi most úgy döntöttünk, igenis szánunk egy kis időt arra, hogy magunkba szívjuk a természet csodáit.

A garbolci Nagy-erdő (Keletpont tanösvény 6. pont)

Vízitúra, szállás, tábor

sok-sok kockás liliom erdőben kirándulás

A hétvégi kikapcsolódás fontossága

A kikapcsolódás hétvégente nem csak egy kellemes, időtöltő extra luxus, hanem létfontosságú a testi és lelki egészségünk szempontjából is. Elengedhetetlenül fontos időt szánni arra, hogy kiszakadjunk a mindennapi rutinból és olyan tevékenységeket végezzünk, amik új energiát adnak a testünknek és felpezsdítik a lelkünket. Ha ezeket a dolgokat sokáig elhanyagoljuk, háttérbe szorítjuk, akkor bizony előbb-utóbb elérhet minket a „kiégés” érzése.

Pedig nem kell semmi nagy dolog ahhoz, hogy kiszakadjunk a rutinból. Esetünkben épp elég volt a szomszéd településre átmenni, a garbolci Nagy-erdőbe. Nem csak az időjárás volt jó, hanem az időpont választásunk is, ugyanis tucátjával nyílnak most, a ritkaságnak számító, védett kockás liliomok. Igazán lenyűgöző látványt nyújtottak a hatalmas fák alatt eltörpülő picike csodás virágok.

A hétvégi kikapcsolódásnak számos formája létezik, és mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. Mi az aktív pihenésben, a természetközeli programokban hiszünk.

Ti szoktatok egy-egy közeli erdőbe kimenni? Csak úgy csavarogni, feltöltődni kicsit? Szerintem meglepően kevesen szakítanak erre időt az életükből. Mindig mindenki csak rohan. Pedig hébe-hóba igazán meg lehetne állni rácsodálkozni a természet szépségeire.

Ne felejtsük el, hogy a pihenés és kikapcsolódás nem pazarlás, hanem befektetés önmagunkba és jövőnkbe. Ha megadjuk magunknak ezt az időt és lehetőséget, akkor garantáltan jobban fogjuk érezni magunkat a hétköznapokban is.

 

Amikor engedjük, hogy az agyunk pihenjen, lehetőséget adunk neki arra, hogy feldolgozza az elmúlt heti eseményeket, és újra feltöltődjön. Ez pedig nemcsak a mentális, de a fizikai egészségünkre is jó hatással van. A legközelebbi hétvégén  Ti se felejtsétek megadni magatoknak ezt az értékes időt, a kikapcsolódásra és feltöltődésre!

Kockás liliom a garbolci Nagy-erdőben

kockás liliom a garbolci nagy-erdőben
nyomhatározó

Programajánló, ha épp felénk jársz

Épp a környékünkön jársz? Akkor Neked is bátran ajánlom a garbolci Nagy-erdőt. Tanösvény is elhalad erre, az erdőnél található a 6. információs pontja az ösvénynek. Nyáron, ha kempingünkben pihentek, vagy épp egy vízitúránkon vesztek részt, akkor is nyugodtan szánjatok időt az erdő feltérképezésére. Nyáron a réti kardvirág, vagy a tiszaparti margitvirág varázsol el minket. Egy kis háttérinformációnak pedig itt lenne Nektek a garbolci erdő élővilágának bemutatása. (A következő információk a nyomtatásban megjelent „Keletpont tanösvény” kis füzetből lettek idézve.)

 

A garbolci Nagy-erdő élővilága

„6. INFORMÁCIÓS PONT (EOV: E 935990; N 297282)

A helyszínen információs tanösvénytábla segíti a tájékozódást

A garbolci Nagy-erdő élővilága

Garbolc határában, a Túr folyó bal partján található Szatmár egyik legszebb tölgy-kőris-szil ligeterdeje. Uralkodó fafajta a kocsányos tölgy (Quercus robur), azonban jellemző a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és a fehér nyár (Populus alba) is. Az erdő érdekessége egy kis foltban meghagyott gyertyános (Carpinus betulus).

Az alsó lombkoronaszint jellemző faja a tatárjuhar (Acer tataricum), a mezei juhar (Acer campestre), valamint a vadkörte (Pyrus pyraster). A gazdag, dús cserjeszintet főként a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a mogyoró (Corylus avellana) és a kutyabenge (Frangula alnus) alkotja. Védett növényfajai közül tavasszal jellemző a kockásliliom, nyáron a réti kardvirág (Gladiolus imbricatus), nyár végén, kora ősszel pedig a tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum.)

A változó testhőmérsékletű állatok közül az erdőben előfordul az erdei sikló (Elaphe longissima) amely akár a 200 cm-es testhosszúságot is elérheti. A vízisikló (Natrix natrix) jóval gyakoribb és nevével ellentétben nem minden esetben kötődik a vízhez. A siklók az emberre nézve ártalmatlan állatok, hiszen nincsen méregfoguk.

Az erdő számos madárfajnak nyújt fészkelő- és táplálkozóhelyet. Az idős fák törzsébe készíti odúját legtermetesebb fakopáncsunk, a fekete harkály (Dryocopus martius). Az erdőben megfigyelhető a fokozottan védett darázsölyv (Pernis apivorus), mely nevét fő táplálékáról kapta. Zsákmányát a méhek és darazsak lárvái és bábjai alkotják, ezeket a földből kaparja ki. A héja (Accipiter gentilis) az erdő fáinak magas lombkoronájába rejti fészkét.

Ragadozó madaraink közül a legváltozatosabb a táplálkozása, hiszen az apró testű rágcsálóktól a termetesebb madarakig szinte mindent megtalálható étrendjében.

Az igen félénk és emberkerülő fekete gólya (Ciconia nigra) a nyíltabb a vizes területekre jár táplálkozni. A folyók menti ligeterdőkben vagy az ártéri idős füzesekben telepszik meg a búbosbanka (Upapa epops). A harkályok által készített odvakban, öreg fák korhadásai által keletkezett üregekben költ. Apró rovarokkal és férgekkel táplálkozik. Jellemző „up-up-up” hangja messziről elárulja jelenlétét.

Emlősök közül jelen van a borz (Meles meles), a nyuszt (Martes martes), a vörös róka (Vulpes vulpes), de feltűnik a rejtett életmódot folytató vadmacska (Felis silvestris) is. Az erdőt járva találkozhatunk az európai őz és a gímszarvas nyomaival. Az erdő puha talajában gyakran láthatjuk a vaddisznók túrásait vagy nagyobb pocsolyákban a dagonyákat.

Az emlősök közül egyedül a denevérek képesek aktív repülése. Eredményességüket jól szemlélteti, hogy egyes fajok egyetlen éjszaka alatt akár a testtömegükhöz hasonló mennyiségű rovarprédát is elfogyasztanak. A Nagy-erdőben előfordul a tavi denevér (Myotis dasycneme), a vízi denevér (Myotis daubentoni)és a rőt koraidenevér (Nyctalus noctua) is.”

 

 

Forrás: Szatmár Beregi Natúrpark – Szatmár-Bereg Tanösvényei
nyomtatott kiadványa, ISBN 978-963-08-4622-6

garbolci nagy erdő keletpont tanösvény 6. pont

Túr-Túra Blog

elérhetőségünk: +36304730818
Kövess minket